Alice Howland nyelvész professzor egy háromgyerekes családanya, aki egyetemen tanít, emellett konferenciákra jár, előadásokat tart és különböző kutatásokat végez – ő a főhőse ennek a regénynek.
Alice egy szeptemberi napon eltéved abban a városban, ahol hosszú-hosszú évek óta lakik és dolgozik. Ezt követően azt veszi észre, hogy elfelejt dolgokat, nem jutnak eszébe bizonyos szavak, ám ő ezt a változó korral járó tünetek közé sorolja, főleg miután utánajár a dolognak, és megbizonyosodik arról, hogy valóban lehetnek ilyen ‘mellékhatásai’ ennek az időszaknak.
Néhány hét múlva azonban már a munkáját is negatívan befolyásolják a memóriazavarok. Nem tud kellően koncentrálni egy-egy problémára, az óráin sem tud olyan magas szinten teljesíteni, mint korábban, s ezek együttesen ráébresztik arra, hogy itt bizony egy komoly problémával kell szembenéznie.
Szakember segítségét kéri, aki egy alapos kivizsgálás és hosszas beszélgetés, valamint tesztek elvégzése után arra a következtetésre jut, hogy Alice korai Alzheimer-kór tüneteit mutatja. A nő ezt eleinte képtelen elhinni, mivel – mint ahogy az a köztudatban is él – ez a betegség leginkább a hetven év feletti korosztályt érinti. Azonban a hetek múltával el kell fogadnia a megmásíthatatlan tényt, miszerint valóban a fent említett kór támadta meg az elméjét.
Sajnos az Alzheimer nem visszafordítható, és főleg nem gyógyítható betegség, ráadásul örökölhető/örökíthető. Alice gyermekei szeme előtt is ott lebeg a kegyetlen kór sötét árnya, ezért el kell dönteniük, hogy kivizsgáltatják-e magukat, hogy megtudják, hogy maguk is hordozzák-e a betegségért felelős géneket, vagy inkább nem szeretnék tudni a választ, és bíznak abban, hogy ők a szerencsések közé tartoznak, akiket nem fenyeget az Alzheimer…
A szerző nagyon érthetően és olvasmányosan írja le, hogy miként pusztítja az elmét ez a kegyetlen kór. Mi, olvasók pedig tanúi lehetünk annak, hogy ez a szellemi leépülés milyen komoly kihívások elé állítja Alice-t, aki számára a tanítás szinte létszükséglet volt, ezután pedig a leghétköznapibb feladatok is komoly gondot okoznak neki. Emellett azt is kitűnően ábrázolja Lisa Genova, hogy a családra milyen plusz terhek rakódnak. Mert ők azok, akik látják a leépülést, a memória, a koordinációs készségek pusztulását a feleségnél, az anyánál, miközben mindent megtesznek azért, hogy Alice a lehetőségekhez képest normális életet élhessen.
Ez a mű tehát egy sors, azon keresztül pedig egy család drámája, de magában hordozza az emberi nagyságot, ugyanakkor az esendőséget is.
Aki kíváncsi egy jól megírt, komoly könyvre és érdekli az Alzheimer-kór hiteles leírása, nyugodtan vágjon bele a Megmaradt Alice-nek című regénybe.
Dobos Attila
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Neset Adrienn
Megjelenés éve: 2012
Terjedelem: 326 oldal
Related Posts
„Ha kicsit is fontosak vagyunk magunknak (én például nagyon!), kell, hogy tudjunk az ebben a kötetben taglalt betegségekről. S ha ráadásul Rangos Kati kérdezi a…
Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, feleségével Eva Klein rákkutató biológussal 1947 óta Svédországban él. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések…
Egyesek kizárólag korunk civilizációs betegségének tartják, mások szerint mindig is jelen volt az emberiség történelmében. Manapság évente több millió embernél diagnosztizálnak rákos megbetegedést, számukra és…
Egyesek kizárólag korunk civilizációs betegségének tartják, mások szerint mindig is jelen volt az emberiség történelmében. Manapság évente több millió embernél diagnosztizálnak rákos megbetegedést, számukra és…