A Tedet nagyon szerettem, de nem tudom, könyvben hogyan működött volna. A Hogyan rohanj a vesztedbe című filmet még nem láttam, de tudom, hogyan működik könyvben…
Vegyünk egy csontegyszerű történetet, csontegyszerű szereplőkkel, akiknek nincsenek világmegváltó gondolataik és igényeik. Mindezt tegyük ki a vadnyugatra, adjunk még hozzá némi ördögszekeres hangulatot, banditákat, nem kevés kocsmatölteléket, prostikat, egy bajszászt, egy-két jó nőt, pár tehénpásztort meg egy birkászt, akinek legyen egy iszonyat jólelkű haverja, ja, és a birkász ne legyen túl macsó, sőt! Ezeket rázzuk össze, majd pakojunk még az egészhez bőségesen polgárpukkasztóan primitív humort, aztán csapjunk a lovak közé. Nagyjából ez az a recept, amit MacFarlane használt. Ez pedig vagy nagyon bejön, vagy sehogy. Viszont az a jó, hogy ez a könyv nem tartozik a kötelező olvasmányok közé, tehát ha valaki nem akarja, ne olvassa. Aki meg igen, az vagy nagyon örülni fog, hogy nem hagyta ki, vagy magára vessen. Mert ugye van az a bizonyos ízlések és pofonok… Nos, itt ízléstelenség van, pofonok még csak-csak, bár legtöbbször inkább pisztolygolyó. Humor terén pedig a legalpáribb altesti poénokon kívül akad nem egy agyzsibbasztó, valamint helyzetkomikumra építő is. Azt hiszem, a filmváltozat nagyobbat üthet, de ebben a tikkasztó, nyári hőségben, vagy amikor 250%-os a páratartalom, pont jó egy-egy k..va egyszerű baromságot olvasni. Senki ne várja, hogy irodalmilag bármilyen értéket is képvisel ez a mű, mert nagyon nem azért született, hogy neveljen vagy elgondolkoztasson. Azért jött létre, hogy jól szétröhögjük magunkat, és ezt a követelményt nemegyszer teljesíti is.
A karakterek épp csak annyira vannak kidolgozva, hogy egy jó színész a vásznon életet lehelhessen beléjük, a sztori pedig a lehető legegyszerűbbre lett véve, hogy semmi ne állja el a humor útját. Éppen ezért csak nagy vonalakban: a nyámnyila birkapásztort kidobja a nője, aminek köszönhetően a srác új életet akar kezdeni, éppen ekkor vetődik a városkába egy adag bandita, meg az ügyeletes jó nő, aki nem mellesleg a főgazember felesége. A jó nő veszi oltalmába a birkászt, és ez máris a konfliktus fő forrása… Na jó, ettől valamivel összetettebb a sztori, de valóban csak valamivel.
Könnyed szórakoztatás, csontegyszerű viccelődéssekkel, de néha ilyen is kell. Most pedig irány a mozi!
A könyvért köszönet az Agave Kiadónak.
Dobos Attila
Kiadó: Agave
Fordította: Speier Dávid
Kiadás éve: 2014
Terjedelem: 179 oldal
Related Posts
Kezembe fogtam a könyvet, kinyitottam csak úgy valahol, megszaglásztam, beleolvastam. És már a harmadik mondatnál mosolyogtam. Rögtön tudtam: ezt a könyvet el kell olvasnom, mert…
Szeptember 29-én jelenik meg a Bolond című regény Christopher Moore-tól, ami a kritikusok szerint az író második legnagyobb hatással bíró műve a Biff evangéliuma után.…
Mit szólsz a címhez, kedves Olvasó? Nem lenne kedve megpróbálni a semmittevést? Ezeregyszáz idézet – Jonathan Swifttől Johnny Rottenig – kedvet csinálhat hozzá!
Megjelent a Déli Végek-trilógia várva várt harmadik része. Az első két rész olyan sok kérdést hagyott maga után, hogy már a lábujjaimat is hiába vontam…