Kezembe fogtam a könyvet, kinyitottam csak úgy valahol, megszaglásztam, beleolvastam. És már a harmadik mondatnál mosolyogtam. Rögtön tudtam: ezt a könyvet el kell olvasnom, mert ha végig így kommentálja történéseket a főszereplő, akkor ezen jókat fogok nevetni.
Végtelenül humoros történet, mert az ember, akit Ovénak hívnak egy mogorva öregúr, aki nem hajlandó mást vezetni, csak Saabot, és a többi márkáról határozottan megvan a véleménye, amit nem is palástol. Ove nyugdíjas, ex-lakóbizottsági vezető, a környék önkéntes felügyelője és a szomszédok réme. Mindenről határozott véleménye van, kicsit megrögzött a szokásait illetően, és nem fél keresztülgyalogolni mások lelkén. Körülveszik a kedves, kotnyeles szomszédok, akik folyton megakadályozzák egy ígéret betartásában, és akiket egyáltalán nem tart kedvesnek, de valamiért őt egyre jobban kedvelik, bármit is tesz ez ellen. Utálja a macskákat, mégis nála landol a kerület legrondább,legtépettebb kóbor macskája. Összetűzésbe kerül egy kórházi bohóccal és minden héten vitatkozik a virágárussal a kuponbeváltáskor. Igen, ez egy végtelenül szomorú történet, mert az ember, akit Ovénak hívnak, elvesztette a feleségét, majd nem sokkal utána a munkáját is, bár ezt korai nyugdíjazásnak tüntetik fel. Nem tud mit kezdeni a sok szabadidejével, hiszen az ő életfelfogásában a szavaknak nincs jelentőségük, cselekedni, dolgozni kell. Az élet sosem volt egyszerű számára, kicsit megkeseredett, a szíve pedig megkérgesedett. Egyetlen embert, a feleségét tudta szeretni, és nincs más vágya, csak hogy követhesse őt, mert megígérte neki, hogy soha nem válnak el egymástól.
Naponta próbálkozik, de a bosszantó szomszédok mindig rosszkor csöngetnek. És még egy macska is a nyakán marad… A közbevetésekből pedig egy szép szerelmi történet bontakozik ki, de nem a romantikus regények lapjait idézve, hanem oly módon, amit csak az élet írhat. Két nagyon különböző ember kapcsolata ez, ahogy Ove fogalmazza: ő fekete-fehér, a felesége pedig a világ összes színe. Tetszett, hogy ebből nem volt túl sok, apró mozzanatokat mesél el az író, de pont ezekből érződik át a házasságuk igazi mélysége.
Szóval ez egy sírva nevetős és nevetve sírós könyv. Nem tudnám megmondani, hányszor éreztem gombócot a torkomban, miközben mosolyra húzódott a szám vagy szorította valami a mellkasomat. Igazi, érzelmeket kiváltó olvasmány. Pont olyan, ami alkalmazkodik az ember hangulatához: ha szomorú, inkább a szívszorító vonalat látja benne, ha pedig vidám, akkor a fanyar humort, ahogy Ove kommentálja az eseményeket.
Köszönöm, hogy megismerhettelek, Ove!
Szabó Zsanett
Animus Kiadó 2014
Szerző nemzetisége: svéd
Fordította: Bándi Eszter
Méret: 135 x 205 x 30 mm
Terjedelem: 336 oldal
Kötés fajtája: keménytáblás, védőborítóval
Súly: 410 g
ISBN: 9789633242384
Related Posts
A Szégyen egy okos könyv. Nagyon jól szerkesztett, nagyon jól felépített, és eléri, hogy az olvasó figyeljen rá. Beszippant, felzaklat, gondolkodásra késztet. Nem krimi, hanem…
Tökéletes cím egy nagyszerű krimihez. A szerzőpáros mindkét tagja a filmszakmában – is – dolgozik, producerként, illetve forgatókönyvíróként. Ezt csupán azért említettem, mert a regény…
A Tedet nagyon szerettem, de nem tudom, könyvben hogyan működött volna. A Hogyan rohanj a vesztedbe című filmet még nem láttam, de tudom, hogyan működik…
Emelje fel a kezét, aki szereti Rejtő Jenő meg mondjuk a Monty Python humorát. Oké, most azok, akik szeretik a történelmet. Oké, most pedig azok,…