A közönség nem tudta idáig a történetet…

A Kiscsillag zenekar Idáig tudom a történetet 2 című előadását tegnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban láthatta a közönség. Az a közönség, aki jegyet váltott rá, majd nem értette, nem érezte, nem élt együtt a zenekarral. A rajongóknak, annak a kevésnek remek élmény volt, a többiek ottlétét nem értem…

Lovasiék koncertjeit imádják, több ezres tömegeket vonzanak. Az aukszikus hangzásra épülő, kicsit színház – élményt nyújtó Idáig tudom a történetet turné viszont más. Kizárólag valóban jó akusztikájú, ülőhelyekkel rendelkező színházakban, művelődési házakban látható, és egészen más élményt nyújt, mint egy koncert.
Eleve egy történetre vannak felfűzve a dalok, egy szerelmi háromszögre, amelyben Kornél, Péter, Zsuzsa, és immár a második részben Erika is feltűnik, és egy kesernyés, középkorú, nagyon magyar kis sztori kerekedik ki a dalok mentén. A szövegeket Lovasi, Leskovics Gábor, és – jelen esetben – Németh Juci mondja el, olvassa fel, tehát a történetiség a lényeg inkább, mint a színészi véna. Bár kétségtelen, hogy a Nemjuci és a Budapest Bár énekesnője elragadó mind a prózai, mind pedig az énekes szerepben. Juci úgy illik bele a történetbe, mintha mindig is a része lett volna, ő Zsuzsa, az örökös második, kiből sosem lesz feleség, mert az egyik pasit ő szereti, a másik meg őt…
Lovasiék mindent kihoztak ebből az előadásból, holott vasárnap még tartott a Fishing on Orfű, sorra tartottak koncerteket, de nem igazán lehetett érezni rajtuk az elmúlt időszak fáradalmait. A közönségen annál inkább. Mivel az előadás jórészt az idén megjelent Szeles című album dalaira épült, az ott lévők – talán mert nem ismerték a dalokat – mintha ott sem lettek volna.

András minden nekünk adott interjújában sokat beszél a különböző közönségekről, hogy kinek mit lehet és kell nyújtani, sőt, legutóbb Leskovics Gábor is elmondta az elomagazinnak, hogy az akusztikus – ülős koncertek közönsége idősebb, kifinomultabb ízlésű, nem tombol, de értékeli a zene és a színház összekapcsolását. Hát, ez itt nem jött most össze. Vagy csak én várok el több lelkesedést azokhoz a dalokhoz, amelyek feltehetően az év lemeze dalai a magyar alternatív zene idei kínálatában.
A koncert utána hangulat viszont jóra sikeredett a zenekar dedikálással, beszélgetéssel fejezte be a koncertetet. De a tartalom többet várt volna el a közönségtől. Vagy bennem van a hiba…

Borsos – Kőszegi Erika