A megszűnő cégek harmada kényszertörléssel tűnik el letöltés Full view

A megszűnő cégek harmada kényszertörléssel tűnik el

Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). Az idei adatok is bizonyítják, hogy a korábbiaknál kevesebb alkalommal kell a bíróságoknak ehhez a jogi eszközhöz nyúlniuk; 2014-ben még több mint 31 000, 2015-ben mintegy 26 000, 2016-ban pedig 19 000 esetben. A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához – tájékoztat a feketelista.hu portál, amelyen a 14 közhiteles állami nyilvántartásnak csak az egyike a kényszertörölt cégek köre.

Fellebbezni nem lehet

Az elmúlt négy évben (2013–2016) megszűntnek nyilvánított 253 378 vállalkozásnak több mint harmadát, 91 615 céget ezzel a jogi eszközzel sikerült kiszorítani az üzleti életből. Korábban csak a fiktív, ismeretlen székhelyű céget lehetett rövid úton megszüntetni, minden más eljárás általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. A kényszertörlés jogintézményének kiterjesztése óta a cégbíróságok a következő négy esetben rendelhetik el a cég kényszertörlését: Ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a bíróság a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt; ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak nincs helye. Az eljárás tehát – a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben – visszafordíthatatlan folyamat. A kényszertörlési eljárás alá vont cég nem folytathat üzleti tevékenységet, a cég legfőbb szerve pedig nem dönthet a társaság további működtetéséről vagy átalakulásáról, ám a vezetők személyes felelőssége fennmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelések kiegyenlítésére. A céget bedöntő, felelőtlen vezetők, a kényszertörléssel nem menekülhetnek el a személyes felelősségre vonás elől. Az eljárás lezárásával a bíróság nem csak a céget törli a cégjegyzékből, egyidejűleg az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot is eltiltja a vezetői tisztségtől. Amennyiben azonban úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el.

Cégalakulások-megszűnések egyenlege

A feketelista.hu szerint kényszertörlési jogintézmény 2012. évi bevezetése nagymértékben hozzájárult a fiktív, életképtelen cégek kiiktatásához. A cégjegyzékből 2013 óta törölt 266 761 (közte 95 000 kényszertörölt) gazdasági társaság helyére 131 609 újonnan alapított társas vállalkozás lépett. Összességében: a gazdasági társaságok száma a 2014. március végi 596 628-ról 2017 márciusára 535 007-re csökkent. A kimutatásban szembetűnő, hogy ez idő alatt jelentősen nőtt a részvénytársaságok, és csökkent a korlátolt felelősségű társaságok súlya. 2014. március végén 6009 részvénytársaság szerepelt a cégjegyzékben, az idén már 6574. Ugyanezen idő alatt a kft.-k száma 416 954-ről 383 520-ra csökkent. 2013-ban még 158 980 betéti társaság neve szerepelt a cégjegyzékben, az idén már csak 130 450 bt. található a nyilvántartásban.

Országos „kényszerstatisztika”

Az ország megyéinek és a jelentősebb gazdasági súllyal rendelkező településeinek „érintettségéről” részletes kimutatást állított össze a feketelista.hu (lásd a mellékelt táblázatot). Ebből kiderül, hogy tavaly az ország tizenkilenc megyéjében a bíróságok összesen 9167 céget kényszertöröltek, 44 százalékukat (3712) Pest megyében. A korábbi évhez képest hat megyében nőtt, a többiben viszont csökkent a kényszertörléssel megszűnt cégek száma. A legtöbb – Pest megyén kívül, 2013 óta napjainkig –, 3323 vállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tűnt el kényszertörléssel. Komárom-Esztergom megyében 3061, Hajdú-Biharban pedig 2617 vállalkozás volt kénytelen kivonulni a piacról. Tavaly Bács-Kiskunban feltűnően sok cég jutott erre a sorsra. Egy év alatt a megye 653 gazdasági társasága kényszerült ily módon távozni a gazdasági életből, csaknem kétszer annyi, mint 2015-ben (331).
A 2016. évi összes kényszertörlési (19 406) határozatból 10 239 bírósági döntés a budapesti cégvilágot sújtotta. Ez a nagy szám így is jóval kisebb, mint a 2015. évi volt, amikor 15 098 társaság kényszerült „lehúzni a rolót”. Budapesten 2013 elejétől napjainkig összesen csaknem ötvenezer (49 855) cég kényszertörlésére került sor. A vidéki városokat tekintve feltűnően magas a debreceni cégvilág fogyása; 2013 óta a város 1517 társas vállalkozásának a neve tűnt el így a cégjegyzékből. Ugyanezen idő alatt Miskolcon 1284, Tatabányán 1276, Pécsen 1068, Szegeden 1025 céget kényszerített ki a bíróság a gazdasági szférából.
Ezek az adatok egyértelműen jelzik egy-egy közigazgatási körzet üzleti morálját, ezekre a cégekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Ezért nyújtja a feketelista.hu az egyes cégekre lebontva is az ellenőrzés lehetőségét, naprakész információkkal a cégekről – egészíti ki a fentieket Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. – Ezek ismeretében a döntéshozó későbbi kellemetlen meglepetéseket előzhet meg.

Forrás: www.feketelista.hu

Written by erika

Leave a comment

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.