Könyvajánló – Susanna Ernst: A lelked bennem covers_486978 Full view

Könyvajánló – Susanna Ernst: A lelked bennem

Ej, de furcsa könyv ez! A fülszöveg alapján érdekelni kezdett a történet, bár, a borító az én ízlésemnek túl finomnak tűnt. A regény elolvasása után azonban úgy érzem, teljesen rendben van.
Nos, a történet egy idilli képpel indul, ahol is két gyermek önfeledten játszik. Ám aztán, mint derült égből a villám, úgy zúzza szét a vidám hangulatot egy kegyetlen gyilkos felbukkanása. A kislánnyal brutálisan végez, a kisfiúnak, Mattynek pedig végig kell néznie a legjobb barátja, Amy halálát. Az utolsó pillanatokban azonban a lány gondolatban fogadalmat tesz, hogy soha nem hagyja el a fiút.


Ezután ugrunk huszonegy évet előre, és láthatjuk, hogy Matt éppen egy háromtagú családhoz megy, hogy a családfőt kezelje, akinek komoly derékfájdalmai vannak. A lányuk, Julie autista – aki ugyanazon a napon született, amikor Amy -, akinek gondozása miatt a szülők szigorú napirend szerint élik a mindennapjaikat. Matt felajánlja, hogy amellett, hogy segít nekik, amiben tud, még a lányukat is megmasszírozza, hogy a legyengült izmokat átmozgassa. A férfi, miközben a betegeit kezeli, különleges képességének köszönhetően, a páciens emlékeibe is bepillantást nyer. Így történik ez Julie esetében is, akinél ezek a képek egyben a saját gyermekkorát is megidézik. Mattet természetesen megdöbbenti ez a látomás, ám hamarosan rá kell döbbennie, hogy az idegen testbe zárt lélek nem más, mint az ő gyerekkori barátja, Amy. Ezután igyekszik minél több időt a lánnyal tölteni, és elkövetni mindent, hogy öntudatra ébressze őt, hogy ne csupán rab legyen abban a testben, amiben huszonegy éve kénytelen létezni.
Spoilerezni nem akarok, ezért csak annyit árulok el, hogy a két fiatal igen eseménydús hónapokat él meg a következő időszakban. Komoly drámák játszódnak le a szemünk előtt, miközben a szerelem is óhatatlanul beköszönt a mindennapjaikba. Számtalan akadályt kell leküzdeniük, hogy furcsa történetüket másokkal is megértessék, elfogadtassák, ám eltökéltségük úgy tűnik, minden akadályt legyőz…
Nos, az pedig, hogy miért kezdtem úgy, hogy furcsa ez a könyv? Az első harmada nagyon erős. Szemtanúi lehetünk a múltban történt borzalmas gyilkosságnak, majd fokozatosan megismerjük a regény főbb szereplőit. És Susanna Ernst olyan biztos kézzel vezet minket, olvasókat, hogy fel sem tűnik, milyen gyorsan fogyatkoznak a lapok – mígnem kissé rálép a fékre, és átmegyünk egy nem túl gyors tempót diktáló romantikus regénybe, ahol megkapó, szívszorító, sőt szívmelengető fejezetek várnak rám, ám az én ízlésemhez képest kissé bő lére eresztve. Értem én, hogy kell a romantikus szál, hiszen alapvetően nem a krimis rész a legfontosabb A lelked bennemben, de akkor is túlzásnak éreztem szerelmesek mindennapjainak leírását. Az utolsó néhány fejezet megint felpörög, olyannyira, hogy némely megoldás szinte kidolgozatlannak is tűnik a regény egészéhez viszonyítva (a gyilkos kiléte, az indíték…); végül már majdhogynem száguldunk, hogy aztán kapjunk egy olyan befejezést, amit valószínűleg igen kevesen jósoltak volna meg előre. Sajnos a közép lagymatagsága miatt azonban valahogy kisebbet szólt összességében, mint kellett volna.
Mindezek ellenére azt mondom, hogy érdemes egy próbát tenni könyvvel, mert a stílus jó, a történet, az alapötlet kiváló, mindössze egy szigorúbb szerkesztő kellett volna, aki időben felébreszti a szerzőt a habos-babos álmodozásból.
A regény mellett szól az is, hogy olvasás közben eszembe jutott a Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével készült Ébredések című film, illetve a Mel Gibson által jegyzett Halhatatlan szerelem című mozi. Mindkettő nagy kedvenc, amiket időnként érdemes újranézni.
A lelked bennemben talán vannak megkérdőjelezhető dolgok, ám van benne valami gyermeki báj, ami megbocsátásra készteti az olvasót, mert olykor jó kiszakadni a valóságból, és hagyni magunkat elmerülni valami olyan mesevilágba, ahol a halál nem legyőzhetetlen, viszont a szeretet, a szerelem halhatatlan.
A könyv borítója pedig tényleg szép, és azt kell mondjam, hogy bár a színvilága nem áll közel hozzám alapból, de a történethez nagyon is passzol. Sikerült sötét színek nélkül megjelenítenie a gyászt, ugyanakkor ott van benne egyértelműen a szerelem, a remény és az élet is.
A kötetért köszönet az Athenaeum kiadónak.

Dobos Attila

Fordította: Szakál Gertrúd
Kiadó: Athenaeum
Terjedelem: 447 oldal
Kiadás éve: 2018

Written by erika

Leave a comment

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.