Könyvajánló – Fayer Sándor: Ördögi kör

Gondoltam, ez egy kemény könyve lesz. Mégiscsak valaki olyan írta, aki megtapasztalta Afganisztán legendás vendégszeretetét. Plusz olvastam már a témáról szintén bennfentesnek számító művet, és elég egyértelműen kiderült, hogy nem leányálom az a világ.
Nos, Fayer Sándor nem tököl, a maga nyers egyszerűségében tolja az arcunkba, hogy milyen is a katonalét a sűrűjében. A nyelvezet szókimondó, de ettől még inkább hitelesnek mondható. A rövid fejezetekre bontott leírás kb. olyan, mintha novellákat olvasnánk egymás után ugyanarról a témáról. Az irodalmi szintet most hagyjuk, ez nem az a mű, ahol ez az elsődleges. Nagyon is élvezetes a stílus. Aki elkezdi ezt a könyvet, valószínűleg végig is fogja olvasni, mert egyrészt nagyon eleven, mintha a szerző veled szemben ülne egy… akárhol, és csak neked sztorizgatna. Másrészt nem egy hatalmas monstrum az egész kötet. Súlya persze van, mert lelkileg rád tud zuhanni, ami le van benne írva, de valahogy a lazaság, ami a szerző sajátja, azért oldja a dolgot.
Vannak akciódús jelenetek – nem kevés brutalitással fűszerezve –, van szex, aztán akció… Ami viszont visszafogottan van jelen, az a belső vívódás. Valószínűleg szándékosan csak érintőleges. Egyszerűen katonáéknál ez abban a közegben, ahol a mindennapok természetes velejárója, hogy bármikor bekaphatsz egy golyót, vagy felrobbantanak a járgányoddal, nem igazán fér bele. Azzal majd ráérsz akkor foglalkozni, ha valaha is ki tudsz szállni ebből az egészből, és végleg szögre akaszthatod a fegyvert. Nekünk persze érzéketlennek tűnik a könyvben leírt érzelemmentesség, de nagy valószínűséggel gőzünk sincs arról, hogy milyen is lehet egy olyan katona élete, mint amilyen a szerzőé volt ott azon a pokoli helyen.
Sztorik egymásutánja a könyv, ahol az utolsó fejezet sem igazán zár le semmit, mint ahogy az első sem a kezdet, de kellő bepillantást kapunk egy olyan világba, ahová én maximum valóban csak bepillantani, és azt is így a kellő távolságból szerettem volna.
Ezért azt mondom, jó ez a könyv a maga nemében. Nem mondom, hogy az elolvasása után több vagy kevesebb lettem, de hogy nem bántam meg, hogy elolvastam, az biztos.
Akiket érdekel, mi zajlik egy-egy bevetésen, akik bírják a fekete humort, a macsós lazaságot, azok bátran tegyenek egy próbát ezzel a könyvvel, szerintem nem bánják meg.
A kötetért köszönet az Athenaeum kiadónak.

Kiadó: Athenaeum
Megjelenés éve: 2020
Terjedelem: 232 oldal

Dobos Attila