Könyvajánló – Karin Tidbeck: Amatka

Karin Tidbeck 40 éves, ápolt, stílusos, kiegyensúlyozott hölgy, aki Brilarék Vanja Essre Kettesét Amatkába küldi, hogy ott higiéniai kutatásokat végezzen a lakosság körében. Hogy a feladat bír-e bármilyen jelentőséggel? Lényegtelen. A lényeg Amatka és Vanja és Nina és a tó, ami estéről estére befagy és a jelölés és az úttörők, akik megalapították a várost, és akikről alig tudunk valamit.

Az Amatka az a fajta regény, ami nem hosszú ugyan, de agyonnyom mégis. Rideg, hideg, szürke, jégkék, embertelen, mert annyira jól ismeri az embert. Szikár írásmód, egyáltalán nem gördülékeny, de a maga rögös valóságában is szinte kényszerít, hogy ha egyszer belekezdtél, akkor járd végig az utat. Ja, és hogy nem tetszik feltétlenül, amit látsz? Így jártál. Legalább éberebb leszel a világodban, amiben élsz.
Irigység támad benned a jelölés miatt? Megértem. De hidd el, nem izgalmas feladat nap mint nap megteremteni a mindennapokat. Ahogy a jelen társadalmat ismerem, hamar szétfolyna szinte minden. Jó, a beton nem.
Két nő szerelme oldja a hangulatot? Nem oldja, adja magát. Talán önmagukat látják a másikban, vagy talán csak ennyire sivár a világ, hogy ez tűnik a legtermészetesebbnek. És Amatkában az is. Amatka hol és mikor létezik? Akárhol és akármikor. Amatka nem jó hely? Nem. Igen. Nem, mert olvasol és borzongat a hideg, ami a szövegből árad. Igen, mert olvasol, és bizarr módon tetszik.
A gyerekeket nem a szüleik nevelik, hanem gyermekotthonok. Így nincs érzelmi befolyásoltság. Szürreális… Kukkants rá a jelen fiataljaira… Szürreális.
És tudod, mi az igazán jó? Hogy Karin csak beledob a történetbe, aminek tulajdonképpen se eleje, se vége, de miután elolvastad, egy részed ott marad… és Amatka életre kel.
Nem tudom, vágyom-e majd bármikor is újraolvasni, és így visszatérni Amatkába, de valami azt súgja, ha megteszem, nem ugyanazok a sorok várnak majd rám, mint először…
A borítón lévő mondat szerintem nem feltétlenül helytálló (Egy disztópikus vízió, amely meggörbíti maga körül a teret), szerintem tértelenné teszi a valót.
Olvassátok el az Amatkát, mert biztos, hogy nektek mást jelent majd.
A kötetért köszönet az Athenaeum kiadónak.

Dobos Attila

Fordította: Babits Péter
Kiadó: Athenaeum
Terjedelem: 240 oldal
Megjelenés éve: 2017