Könyvajánló – Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton

Tetszett. Ebben valószínűleg némi szerepe van a nosztalgiafaktornak is, merthogy amikor a történet játszódik, már én is játszódtam. Igaz, a zánkai nyaralás nem volt része a gyerekkoromnak, de a Balatonnál azért jártam párszor. A lényegre törő írásmód is tetszett. Nincsenek fölösleges körök, pusztán a tények és a nyomozás. A többi a finom fűszerezés. Gondolok itt a romantikus szálra, ami egyáltalán nem nyálas, és főleg nem telepszik a sztorira.

Kellő hangulattal alapozza meg Zajácz úr a regényt. Költőien írja le a Balaton-partján hagyott holttestet, majd pár napot visszaugrik, és megkezdi a mesét.

Retró krimi, de a szerző nem akarta erre kiélezni ezt a szikár történetet. Aki nem élt még 1979-ben, az is éppen elég hátteret kap, ahhoz, hogy megértse, az az idő még nem a modern kütyük és az internet világa volt. Mi pedig, akik részesei voltunk, élénk képeket megidézve olvashattuk az egymást gyorsan követő fejezeteket.

Három bűntényt is kaptunk ebben a regényben, amelyek nyomozása teljesen külön szálakon kerül kibontásra.

A karakterek sem a végletekig kidolgozottak, így a szerzőnek marad tere a következő kötetekben még jobban árnyalni őket, hiszen egy trilógiával van dolgunk. A következő részek azonban új esetekről szólnak majd. A Véres Balaton önmagában is teljes egész.

Nekem különösen tetszett, ahogy Laurát beemelte a nyomozásba. Először természetesen úgy éreztem, hogy egy „külsős” nem kerülhetett volna ennyire tűzközelbe. Ám aztán azt vettem észre, hogy olyan finoman simul a történetbe, hogy már nem idegenkedem az ifjú hölgy jelenlététől.

Azzal is meg voltam elégedve, hogy a szerző nem törekedett arra, hogy ezer csavarral vadítsa meg a nyomozást, hanem életszerűen írja meg azt. A nyomozói is emberközeliek maradnak, dolgoznak, megfigyelnek, elemeznek – és végül az apró részletekből rakják ki a puzzle-t. Egyébként ez az írásmód is a 70-es évek krimijeit idézik, a szó jó értelmében.

Nekem azzal is szerencsém volt, hogy mostanában nézem a Gyilkos elmék c. sorozatot, ahol a profilalkotás a lényeg, ami a Véres Balatonnál is hangsúlyos szerepet kap. Érezni persze az ellenállást is a rendőrség részéről, hogy kellően komolyan vegyék ezt az új tudományágat, de Laura figurája tökéletes arra, hogy bevezesse, megismertesse ezt a módszert a nyomozókkal.

A történet vége kicsit talán gyors lezárást kapott, de semmiképpen sem összecsapottat. Inkább úgy fogalmazok, hogy egyszerűen jó volt olvasni a könyvet, ezért jobban örültem volna, ha kicsit tovább tart. Az biztos, hogy Laura és Máté következő nyomozását is várom.

Zajácz D. Zoltánnak mindenesetre gratulálok az ígéretes kezdethez az írói hivatásban. Igaz, első könyves szerző, de más művészeti ágban már bizonyított.

A kötetért köszönet a General Press kiadónak.

Dobos Attila

Kiadó: General Press
Megjelenés éve: 2021.
Terjedelem: 312 oldal