Könyvajánló – Lee Child: Éjféli szállítmány

Ha Lee Child, akkor Jack Reacher. Ha Jack Reacher, akkor távolsági busz vagy autóstop. Aztán valahol megállunk, és kiderül, maradunk-e, vagy megyünk tovább. Ami biztos, hogy aki eddig elkísérte Jacket a kalandjain, most is megteszi majd, mert Lee Child hozza a megszokott formáját, hiszen a történet azonnal beszippantja az olvasót.


Hősünk egy zálogház kirakatában megpillant egy igen különleges gyűrűt, amit a West Pointon diplomázottak hordanak – és ha megcsináltatták, akkor soha nem adják el. Illetve ez az ismeretlen valamilyen oknál fogva mégis ezt tette. Reacher azonnal kíváncsi lesz, hogy mi miatt válhat meg valaki egy ilyen fontos tárgytól. Apró információmorzsákból áll össze szép lassan a történet, ami igen okos és logikus. Jack ezúttal is igen nagy területet jár be, miközben tökéletes magabiztossággal halad a célja felé, hogy megfejtse, hogy ki áll az S. R. S. monogram mögött, és miért tette pénzzé a diplomagyűrűjét. Hamarosan kiderül, hogy egy igencsak szövevényes ügy van a háttérben, ami néhány embernek nagy pénzeket hoz a konyhára, illetve jelen esetben akár a mosodára is.
Ezúttal is együtt gondolkodhatunk Jackkel, aki briliánsan rakja össze az apró részleteket. Némi külső segítsége is akad, ahogy haladunk előre a történetben, ami szokás szerint lendületes stílusban íródott. A Néma városhoz képest kissé kevésbé nyomasztó a légkör, de amikor fény derül a gyűrű gazdájára, akkor azért kell az edzett lélek. Maga a sztori sem annyira beteg, mint az előbb említett műben, de mindenesetre most sem egy lányregényt írt Lee Child.
Olykor több szálon fut a cselekmény, ami még inkább filmszerű élményt nyújt az olvasónak, és ami által még több részletet ismerünk meg, hogy végül összeálljon a teljes kép.
Talán ebben a kötetben kevesebb a tényleges akció a megszokottnál, ám ettől nem kevésbé lendületes az Éjféli szállítmány.
Gieler Gyöngyi nagyszerűen tolmácsolja az egyébként feszesen szerkesztett regényt.
Szeretem Lee Child írásait. Kicsit olyanok, mint az egyik kedvenc sorozatom, a Columbo. Igaz, itt az elkövető nem ismert a mű elején, de vannak visszatérő motívumok, amik mégis megunhatatlanok. Ha Reacher közelharcra készül, megkapjuk a szokásos elemzést, hogy mi hogy zajlik majd. Ha csapdába akarják csalni, az valószínűleg egyáltalán nem sikerül majd. Jack Reacher egyszerűen egy nagyon eleven, nagyon szimpatikus, és nagyon hiteles karakter, akivel mindig jó találkozni. A csalódás kizárt, ha valaki egy izgalamas, gyors sodrású, és okos krimire vágyik.
A kötetért köszönet a General Press kiadónak.

Dobos Attila

Fordította: Gieler Gyöngyi
Kiadó: General Press
Megjelenés éve: 2018
Terjedelem: 340 oldal

Related Posts

Könyvajánló – Sarah Vaughan: Egy botrány természetrajza

Az angol politikai elit egyik meghatározó személyiségét perbe fogják szexuális bűncselekmény miatt. A vád minden eszközzel igyekszik hatni az esküdtszékre, hogy ítéljék el James Whitehouse-t,…

Könyvajánló: Chris Carter: A hívás

A nyolcadik a sorban. A léc magasan, de Carter magabiztos, nem veri le. Szeretem, ha tudom, hogy mi várható el egy frissen megjelent regénytől. Már…

Könyvajánló – Linda Castillo: A kívülálló

Linda Castillo az a fajta krimiíró, aki nem sokkolni akar, sem azt, hogy minél kegyetlenebb gyilkosságokat mutasson be. Ő megteremtette Kate Burkholder figuráját, és regényről…

Könyvajánló – Lee Child & Andrew Child: Inkább a halál

Lee, van egy bomba ötletem a következő Reacher-sztorihoz.– No, vázold, mi lenne az?– Mondom: egy bomba. Illetve több is.– Oké, de ezzel óvatosan kell bánni,…