Könyvajánló – S. J. Bennett: A Windsor-csomó

Vannak a brutális, sokkoló, véres krimik, thrillerek. Ezek elsősorban a nyers erővel, a húsbavágó sztorival és a – jó esetben – minden részletre odafigyelni tudó, és nem mellesleg tökös nyomozóval/nyomozókkal operálnak.

Vannak a pszichológiai thrillerek, amik akár vér nélkül is képesek borzasztóbbak lenni, mint a fentebb leírt változat. Ezek akkor működnek igazán, ha az olvasót kellőképpen bevonzzák a történésekbe, és belehasítanak a lélekbe.

Vannak az akciódús, szinte forgatókönyvnek is beillő krimik, amik egyszerűen a pergő cselekménnyel, a nagydumás karakterekkel varázsolják el néhány órára az olvasót.

És vannak a klasszikus, Agatha Christie-féle bűnügyi történetek, amik az utolsó fejezetig bizonytalanságban tartják az embert, majd ott minden mozaikdarabkát a helyükre illesztve elégedettséggel töltik el az olvasót.
A Windsor-csomó ez utóbbi kategória előtt hajt fejet. Hangulatában, miliőjében kicsit megidézve minden idők egyik legelismertebb krimiszerzőjének műveit. A legfőbb különbség az, hogy a cselekmény a közelmúltban zajlik, egészen pontosan 2016-ban.

Erzsébet királynő kilencvenedik születésnapjára készülődik egész Anglia, amikor holtan találnak a Windsor-kastély egyik lakosztályában egy vendéget, egy fiatal orosz zongoraművészt. Az eset körülményei meglehetősen bizarrak, és az ügyet igyekeznek is nem nagydobra verni. Ám hamarosan egyértelművé válik, hogy az elsőre öngyilkosságnak tűnő eset gyilkosság. A királynő úgy dönt, hogy a hivatalos nyomozás mellett ő bizony a saját kezébe veszi a tettes kilétének felderítését. Ebben segítségére lesz Rozie, a megbízható magántitkára is.

Bennett nem kapkodja el a dolgokat, pedig a mű alapvetően nincs bő lére eresztve. Kellemes tempóban haladunk a nyomozással, miközben számtalan lehetőség merül fel a gyilkos személyét illetően, valamint, hogy miért is követte el ezt a szörnyű tettet. Még az orosz elnök, Putyin is képbe kerül, de mellette még jó néhány lehetőséget vizsgálnak a nyomozás során, miközben nekünk, olvasóknak nincs más dolgunk, mint figyelni és élvezni az előadást.

Olykor kissé csapongónak éreztem a művet, de minden bizonnyal a regény színesebbé tétele volt a cél ezekkel a fejezetekkel, plusz, ha nem akarok nagyon szőrösszívű lenni, akkor fogalmazhatok úgy is, hogy a zsánerbe belefér, hogy ezekkel az eszközökkel kicsit oldja a feszültséget és filmszerűbbé tegye a cselekményt.

A szerkesztés ügyes, a karakterek talán lehetnének árnyaltabbak, valamint a regénybeli Erzsébet királynőt én nem tudtam a valódi Erzsébet királynővel azonosítani. Ám mindezektől függetlenül, aki könnyedebb krimire vágyik, ahol néha jól eltalált kiszólások is vannak, annak ajánlom a Windsor-csomó című regényt. A fordításra nem lehet panasz, és nekem a borító is jobban tetszik, mint az eredeti.

A kötetért köszönet a General Press kiadónak.

Dobos Attila

S. J. Bennett: A Windsor-csomó

Fordította: Kiss Ádám
Kiadó: General Press

Terjedelem: 296 oldal
Megjelenés éve: 2021.

Kapcsolódó tartalom

Könyvajánló: Chris Carter: A hívás

A nyolcadik a sorban. A léc magasan, de Carter magabiztos, nem veri le. Szeretem, ha tudom, hogy mi várható el egy frissen megjelent regénytől. Már…

Könyvajánló – Linda Castillo: A kívülálló

Linda Castillo az a fajta krimiíró, aki nem sokkolni akar, sem azt, hogy minél kegyetlenebb gyilkosságokat mutasson be. Ő megteremtette Kate Burkholder figuráját, és regényről…

Könyvajánló – Lee Child & Andrew Child: Inkább a halál

Lee, van egy bomba ötletem a következő Reacher-sztorihoz.– No, vázold, mi lenne az?– Mondom: egy bomba. Illetve több is.– Oké, de ezzel óvatosan kell bánni,…

Könyvajánló – Charlotte Link: Bűntelenül

Charlotte Link beállt a sorba, illetve nálam beállt a sorba. Abba, amelyikben azok a szerzők vannak, akik neve számomra garanciát jelentenek a minőségi kikapcsolódásra.A prológusban…